Az alapgondolat 5 évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem, amikor is a családommal elindultunk egy gyönyörű Horvátországi homokos tengerpartra nyaralni. Akkoriban a lányom 2.5 éves volt, és elsősorban miatta kerestünk egy kellemes meleg vizű homokos tengerparti nyaralási lehetőséget. Ez a lehetőség akkoriban olyan nagy hatást gyakorolt rám, hogy a következő évben vettünk is saját részre egy lakókocsit azon a tengerparton. Így hát végül is saját lakókocsival rendelkezünk ezen a gyönyörű tengerparton. Mivel egy ilyen lakókocsi egész éves bérleti díja az adott homokos parton egy kempingben nagyon sok pénzbe kerül, így hát arra jutottunk, hogy amikor mi nem vagyunk lent nyáron éppen a lakókocsiban, akkor esetleg kiadjuk más nyaralni vágyó családnak bérbe. Na de a kérdés az, hogy hogyan tudunk meggyőzni másokat is arról a varázsról, amit ez a part jelent ..? A válasz azonnal körvonalazódott bennem, készíteni kell egy weblapot amit bárki láthat és megtalálhat, így ezáltal minden saját élményt, képeket, videókat, információkat meg tudunk osztani másokkal akiket ez érdekel. Már több mint 5 éve járunk oda nyaralni, de fantasztikus élményt nyújt mind a lányunknak, mind nekünk még a mai napig is. Leginkább azért, mert minden évben ezt a kis nyaralást kiegészítjük egy kis látnivalóval, kirándulással felfedezéssel. Sokszor Horvátországon belül, egy másik csodás hely meglátogatását jelenti, hol pedig Szlovénián keresztül egy kis kirándulással, barlanglátogatással megfűszerezett kirándulást jelent. Ezen élmények annyira fantasztikusak, amelyeket mindenképpen meg akarunk osztani másokkal a világhálón is.



Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) közép-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb. Nagyobb (100 000 lakos feletti) városai még - a népesség szerint csökkenő sorrendben - Split, Fiume, Eszék. Szárazföldi területe: 56 594 km2. Népessége: 4,29 millió fő. Éghajlata: A szárazföld belsejében kontinentális, a tengerpart mentén pedig mediterrán.

Történelme

I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát. Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén hogy 1102 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal. A II. világháború után Jugoszlávia része volt, mely államalakulat felbomlása után Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét Horvátország az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Európai Tanács, NATO, Kereskedelmi Világszervezet, CEFTA és várhatóan 2013. júliusában fog csatlakozni az Európai Unióhoz.

Általános információk

Fővárosa: Zágráb

é. sz. 45° 57' k. h. 16° 00'45.95, 16

Államforma: köztársaság

Köztárssági elnök: Ivo Josipović; Miniszterelnök Zoran: Milanović; Hivatalos nyelv: horvát; Beszélt nyelvek: olasz, magyar, német Függetlenség: 1991 Népsűrűség 79 fő/km2 GDP Megoszlása: mezőgazdaság: 7.2% ipar: 32% szolgáltatások: 60.7% növekedés: 5.6% (2007) Összes 69 332 millió USD (64) PPP: 50 960 millió USD Egy főre jutó 13 199 USD (71) PPP: 15 500 dollár HDI 0,871 [1] (45) - magas Földrajzi adatok Terület 56 542 km2 Rangsorban 123 Víz 0,01% Időzóna CET (UTC+1) CEST (UTC+2)

Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.

Geopolitikai szempontból két fő részre osztható:

Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska)

Adriai Horvátország (Jadranska Hrvatska)

Éghajlat

Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5-10 °C, augusztusban 13-26 °C körül alakul.

Domborzat:

A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei: Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska): A Szávától északra eső részét Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica). Dinári-hegység (Dinaridi): Északnyugat-délkeleti irányban húzódik. Horvátországot kettéosztja, illetve vonulatai hosszú határszakaszt képeznek Bosznia-Hercegovinával. A boszniai határ mentén található az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m.), amely egyben az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A hegység kőzete mészkő. A hegyvonulat átlagos magassága 1000-1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A Dinári-hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke. Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki-öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak-dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20-50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33?, délen 38?. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.

Vízrajza:

Kornati Nemzeti ParkAz ország tengeri felségvizeinek felszíne: 31067 km2. Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina. Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km2) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km2). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.

Élővilág, természetvédelem:

Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

Brioni Nemzeti Park

Kornati Nemzeti Park

Krka Nemzeti Park

Mljet-sziget

Paklenica Nemzeti Park

Plitvicei-tavak - a világörökség része

Risnjak hegymasszívum

Észak-Velebit hegyvonulat

Természeti világörökség a Plitvicei-tavak Nemzeti Park - 1949-től nemzeti park, 1979-től világörökség. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág található.

Államszervezet és közigazgatás:

Az 1990-es alkotmány elfogadása óta Horvátországban parlamentáris demokrácia van. Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is. A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak. A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik. Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.

Lakosság

Horvátországi szerbek (2001)Lakosság: 4,49 millió fő (2006). Korábbi adatok: 3,9 millió (1950), 4,4 millió (1970), 4,5 millió (1999). Népsűrűség: 80 fő/km2 (2006). Legsűrűbben lakott területei: Muraköz (166 fő/km2), Zágráb környéke, az Adria partján Dubrovnik, Split, Zadar és Rijeka vidéke. Népességnövekedés: -0,03%/év (2006). Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78,5 év (2006). Vallások: római katolikus 87,8%, ortodox 4,4%, muzulmán 1,3% egyéb 7,5%. A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a szerb ortodox egyház követői. Ezen kívül még kisebb számban protestánsok is élnek az országban.

Gazdaság:

Horvátország az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az 1980-as évek végén becslések szerint a jugoszláv nemzeti össztermék 25%-a innen származott. Gazdasága, ipari agrárország. 1990-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A balkáni háború kitörésekor, 1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése. Az államadósság 3662 millió USD volt 1995-ben - az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5%-ot ért el (1996). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.

Általános adatok

A (GDP) bruttó hazai termék (2004-ben): 34 311 A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: 17% mezőgazdaság, 30% ipar, 53% szolgáltatás. Gazdasági ágazatok;

Mezőgazdaság:

A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva- köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak. Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.

Ipar

Bányászata: Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak. Az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően Fiume egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is. Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei. A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.

Kereskedelem

Dubrovnik látképeJelenleg a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az idegenforgalom és a közlekedés.

Idegenforgalom

Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét. Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner - öböl, Dalmácia (Zadari régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög. Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km. Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékű az idegenforgalom.

Külkereskedelem

Az 1990-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, jelenleg már éves szinten már több mint 5 milliárd USD. Ennek 70%-át a gépgyártás és a vegyipar valamint a textilipar és az élelmiszeripar teszi ki. Vezető külkereskedelmi partnerei: Olaszország, Németország, Bosznia és Hercegovina, Ausztria, Oroszország és Szlovénia.

Közlekedés

Közutak hossza: 28 009 km

Vasútvonalak hossza: 2726 km

Repülőterek száma: 22

Kikötők száma: 10 Rendkívül kedvező közlekedésföldrajzi helyzete révén hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le. Fiume (Rijeka) kikötőjében főleg a külföldi befektetések révén jelentős infrastrukturális beruházások kezdődtek.

Gasztronómia:

Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török, a magyar, az olasz konyha hatásai is befolyásolták mai képét. Külön kell választanunk a tengerpart illetve az északi, a tengertől távolabb eső területeit. A tengertől távolabb eső (Szlavónia, Baranya, Közép-Horvátország) leginkább a magyarhoz hasonló, fűszeres, sok húst (főleg sertés, baromfi), illetve zöldséget felhasználva főz, míg a tengerparti területeken nagyon sok halat illetve a mediterrán klímában megtermő zöldséget (szőlő, füge) felhasználva készítik ételeiket.

A legismertebb ételek, mellyel turistaként akár az olvasó is találkozhatott a következőek:

Csevap: marha- és sertéshúsból összekevert, fűszerezett fasírt. Tálalása szeletelt hagymával és ajvárral a legajánlottabb.

Ajvár: Előre grillezett, meghámozott és ledarált húsos paprikából készülő krém (hasonlít az Erős Pistához).

Burek: török eredetű, azonban ma a legnépszerűbb horvát péksüteménnyé vált. Levelestésztából készül, túróval, sonkával, gombával, almával töltött édesség.

Strukli: réteshez hasonló, almával, gyümölccsel töltött sütemény.

Pljeskavica: lehetőség szerint faszénen, grillen megsütött fűszerezett húspogácsa.

Levesek: a tengerpart legnépszerűbb hallevese a Brodet, melyet agyagtálban, parázson főznek. A Manestra tengerparti részekre jellemző, vörösborral leöntött, babbal és pirított tésztával tálalt leves. A szárazföldeken a paprikás, tejfölös Csorba fogyasztása a leggyakoribb.

Halételek: legkedveltebb a sült Lignja (tintahal) és a citrommal tálalt girice (vékony szardella).

Ünnepek:

január 1. Újév

május 1. Munka ünnepe

május 30. az Államiság napja

június 22. Nemzeti Ünnep

augusztus 15. Mária Mennybemenetele

november 1. Mindenszentek

december 25-26. Karácsony

Az ortodox egyház hívei január 7. - én ünneplik a karácsonyt, ez fizetett ünnepnap.